+36 20 299 9897

A Czeizel Intézet Őssejtbankja

Különleges
ajánlataink
Hírek
Őssejtek a jövő gyógyászatának a szolgálatában!

Sajnálatos módon, hazánkban az őssejtek orvosi alkalmazásának megítélése meglehetősen ellentmondásos. Tulajdonítható ez elsősorban annak, hogy az orvosi szakma véleményformáló képviselői szkeptikusan, csakis a többszörösen bizonyított, a gyakorlatban már elterjedt eljárásokat látják alkalmasnak arra, hogy azokról a laikus közönséget tájékoztassák, és azokat a gyógyítás jövőbeni lehetőségeiként ábrázolják. 

BESZÁMOLÓ A REGENERATÍV MEDICINA JÖVŐJE CÍMŰ KONGRESSZUSRÓL

Sajnálatos módon, hazánkban az őssejtek orvosi alkalmazásának megítélése meglehetősen ellentmondásos. Tulajdonítható ez elsősorban annak, hogy az orvosi szakma véleményformáló képviselői szkeptikusan, csakis a többszörösen bizonyított, a gyakorlatban már elterjedt eljárásokat látják alkalmasnak arra, hogy azokról a laikus közönséget tájékoztassák, és azokat a gyógyítás jövőbeni lehetőségeiként ábrázolják. 

A születéskor legyűjthető, kiváló képességű őssejtek saját célú megőrzésével kapcsolatos döntés meghozatalához azonban szükség lenne az őssejtekkel kapcsolatos jövőbeni várakozások minél szélesebb körű felvázolására, már csak azért is, mert az őssejtek megőrzése nem más, mint egyfajta előkészület egy esetlegesen kialakuló betegség minél hatékonyabb kezelésére, illetve gyógyítására. 

Magyarországon a köldökzsinór-őssejtek megőrzésének fontossága nem mutatkozik meg teljes keresztmetszetében a páciens számára, ugyanis hiányzik egy nagyon fontos eleme, a közösségi őssejtbank működése, amely számára a születéskor lemondhatna az édesanya gyermeke visszamaradt köldökzsinórvér-mintájáról, amennyiben nem rendelkezett annak saját célú megőrzéséről. Az őssejtmegőrzés fontosságának megítélését tovább torzítja, hogy az őssejtek felhasználását, a gyógyászatban betöltött értékes szerepét kizárólag a hagyományos, hematológiai szempontból értékelik, miközben a vérképzőszervi- illetve az immunrendszeri zavarok őssejtes kezelésén túl, mára egy teljes tudományág épült ki az őssejtek minél szélesebb körű alkalmazásának kutatására. A regeneratív medicina egyik fő alappillére az őssejt, amely különleges képességeinek hasznosíthatóságát keresik az orvoslás számos területén. 

Perinatális Őssejtek Tudományos Társasága szervezésében, 2017. májusában, New York államban került megrendezésre a Regeneratív Medicina Jövője elnevezésű kongresszus, melyen a Czeizel Intézet képviselői is részt vettek. A tudományos rendezvényen tapasztaltakat szeretnénk megosztani az alábbiakban. 

A kredit pontos, továbbképzési céllal is megszervezett rendezvényen 22 ország kutató intézeteiből érkező tudósok mutatták be munkájukat, de voltak az előadók között gyakorló orvosok is, akik a részletekig tárgyalva adták elő tapasztalataikat az őssejtek alkalmazásával végzett szövetpótló- illetve szövetregeneráló kezeléseikről, és jelen voltak cégek, amelyek a regeneratív medicina számára állítják elő készítményeiket. 

A kongresszuson pontosan kirajzolódott, hogy a regeneratív medicina fő csapása az olyan mesterséges szövetek illetve szövetkezdemények in-vitro előállítása, amelyek feladata, hogy károsodott területre történő beültetésükkel csillapítsák a gyulladást és mozgósítsák a szervezet őssejtjeit, amelyek differenciálódást követően beindítják a szövet újraépülését, az egészséges sejttelepek képződését. 

Perinatális őssejtnek nevezzük a köldökzsinórvérből, köldökzsinórszövetből (Wharton kocsonya), a magzatvízből, magzatburokból vagy a méhlepényből kinyerhető őssejteket. Alapvető tényként kezelték a szakemberek, hogy a regeneratív medicina számára az őssejtek legoptimálisabb formái a perinatális őssejtek, mert ahogyan Dr. Murphy, az észak-karolinai Wake Forest Egyetem kutatója összefoglalta, (I) könnyen kinyerhetőek és egyébként kidobásra kerülnének, (II) rendelkeznek az embrionális és a felnőtt őssejtek képességeivel, (III) nem képeznek teratomát, vagy tumor sejteket, (IV) gyorsan, nagy mennyiségben tenyészthetőek, a felnőtt őssejtekkel szemben, (V) a születéskor könnyen eltárolhatóak jövőbeni autológ vagy allogén felhasználás céljából. 

Dr. Murphy előadásának fő témája azon új fejlesztésük bemutatása volt, amely az amnion-őssejtek bizonyított jótékony hatását célozza minél jobban kihasználni a hámszövet regeneráció terén. Az amnionból gyűjtött őssejtek, hyaluron savval történő vegyítésével, ún. hydrogel előállítását tervezik, amely zselés anyag jól tárolható és könnyen alkalmazható a sebek befedésére. Eredményeik alapján a készítmény jelentősen segíti a sebgyógyulást, 15%-al gyorsítja a seb záródását. 

A témák között feltűnően túlsúlyban volt a fekélyek – ezen belül is a cukorbetegek fekélyeinek gyógyításával kapcsolatos eljárások – bemutatása, illetve az ilyen irányú alkalmazásra szánt őssejtes készítmények fejlesztésének lehetősége, de ez nem meglepő, amikor a harvardi Cetrulo professzor szerint a diabetes okozta végtag komplikációkra többet költ az amerikai egészségügy, mint a prosztata-rák és a leukémia kezelésére összesen. 

Érdekes volt hallgatni a csinos Dr. Debra Bourne előadását, az amerikai hadsereg megbízásából, a Pittsburghi Egyetemen folyó vizsgálatról, amely keretében a közel-keleten sérült, amputált végtagú katonáknál az amputációs sebek őssejtes kezeléssel elősegített hámosodását, illetve vaszkularizálódását vizsgálták, mellyel csökkentették a protézis viselése okozta fájdalmat. A program sikerességének mutatójaként bemutatták, hogy a kezelés eredményeként mennyivel több katona volt visszabocsájtható a harcmezőre. 

Anthony Atala, a Wake Forest Egyetem Regeneratív Medicina Intézetének vezető professzora, több szövetségi kormány-szakbizottság vezetője, kiemelt, egy órás előadás keretében adott áttekintést a regeneratív medicina múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A tudományág kihívásának három fő elemét jelölte meg: a sejtek tenyésztését, a pótolandó szövetterület vaszkularizálását és a mesterséges váz előállítását, amin az új szövet növekedhet. A tudományos fantasztikum világában érezte magát a közönség, hallgatva az eredményeket és látva a filmen bemutatott eljárásokat komplex szervek – mint a máj, vese, szív – in-vitro építéséről, állatkísérletekben előállított, funkcionáló vagináról és péniszről; de mindez az utópisztikus világ valóságossá vált, egy páciens videó bejelentkezésével, akinek egy baleset következtében roncsolódott húgyhólyagját állították helyre. 

Joanne Kurtzberg, a Duke Egyetem professzorának szereplése egyáltalán nem volt meglepő ezen a konferencián. A hematológus professzor asszony neve régóta kötődik a köldökzsinórvér-őssejtek gyógyászati alkalmazásához, főként különböző idegrendszeri károsodások, rendellenességek kezelése terén. Beszámolt a kutatási eredményeiről, azoknál az újszülötteknél, akik esetében születésük során oxigén-hiány miatt agykárosodás következett be, és autológ köldökzsinórvér-őssejt transzplantációt végzett állapotuk javítására. Hasonló őssejt-transzplantációt végzett 63 cerebrális parézissel sújtott, 1-6 éves gyermeknél, saját köldökzsinórvér-mintájukból. Mindkét prospektív, randomizált vizsgálat meggyőző eredményeket adott, de Kurtzberg professzor a végkonklúziókat az 1 és 2 éves nyomonkövetés után akarja közölni. Nagy figyelmet vonz új kutatási programja, az autista gyermekek őssejtekkel történő kezelése. A programnak nagy a jelentősége, mert ha igazolódik a hipotézis, mely szerint a központi idegrendszerben az őssejtek gyulladáscsökkentő és sejtkapcsolatok kiépülését elősegítő hatásukkal csillapítható a microgliák aktiválódása, áttörés érhető el egy olyan betegség gyógyításában, ami a statisztikák szerint minden 60. gyermeket érint a fejlett országokban. 

A konferencia utolsó napján, Charles Cox, a Texas Egyetem vezető gyermek-sebésze azt a kutatómunkáját mutatta be, amely a veleszületett ínyhasadék őssejtes kezelését célozza. Patkányokon mesterségesen előállított ínyhasadék kezelésére, Wharton kocsonya-őssejteket ültetett be, amely elősegíti a csontképződést. A bemutatott, képekkel illusztrált eredmények meggyőzőek a szájpad-, ajak- és ínyhasadék rendellenességek ilyen formájú hatékony kezelésére. Ezek a fejlődési rendellenességek jó hatékonysággal kimutathatóak ultrahanggal a terhesség alatt, így könnyen tervezhető az előkészület a megszületett gyermek őssejtes kezelésére, a köldökzsinór-szövet születéskor történő legyűjtésével. 

A rendezvény záró előadásaként, Dr. Francis Verter, a gyermeke kapcsán, a köldökzsinór-őssejtekkel végzett terápiák elősegítésében személyesen érintett orvos, a „Parents’ Guide to Cord Blood” civilszervezet alapítója és vezetője, azokat az adatokat mutatta be, amivel érzékeltethető volt a perinatális őssejtek egyre növekedő dominanciája a regeneratív medicina terén. 

Összességében a konferencia üzenete, hogy mára az őssejtek alkalmazhatósága az orvoslás minden terén nagy lehetőségeket ígér és a jövő gyógyászatának megkérdőjelezhetetlen főszereplője. A születéskor gyűjthető őssejtek tárolása pedig egy lépéssel közelebb juttat minket ahhoz, hogy bármilyen formában felmerülő alkalmazhatóságuk könnyen elérhető legyen számunkra. 


Vissza a többi hírhez